honlap ingyen
Regisztráció Üzenet küldése a weblap tulajdonosának! Megosztás az iwiw-en Kifogásolható weblap/tartalom, feljelentem!
2010 junius 30.

Kedves Barataim,

Dara Vili jovoltabol a kozelmultban keszitett Duna tv-s dalaim 

Spiritual 
Papirforgo
Hazavisznek csillagok
Aprilisi dal
Level Istenhez
Viragenek 
 

lathatok, hallhatok a YouTube-on. 

Kellemes zenehallgatast kivanok mindannyiotoknak.

Istvan




2009 szeptember 27.
 Bar Tamassal soha nem talakoztam szemelyesen es emailben is csak ketszer "beszelgettunk" megis az egyik legkedvesebb baratomtol kellett bucsuznom, amikor o elkoszont.
Isten Veled Tamas! Koszonok mindent.

 
	Örömóda  
In memoriam Cseh Tamás
	És milyen lesz a pillanat ha meghalok
Ha int a perc és hangom lángja ellobog
Önfeledten tiszta szókkal ballagok
Maszkabálból elrepítnek angyalok
 
És mit érzek ha szívverésem elkopott
Csendes est nyújt elnyúlt testnek pamlagot
Újszülött  fény béke útján andalog
Verset tollat vágyat lantot itt hagyok
 
És milyen lesz ha messze visznek hajnalok
S álmot nyitnak kínzókamrán ablakok
Napkoronggal végtelenbe baktatok
Ajkaimról földre hullnak rabdalok
 
Milyen lesz ha selyemkötél szózatok
Bomlanak ha önmagammal szólhatok
Két szememben délibábos csillagok
Szép arcomra derűt hímző altatók
 
Alkonyatkor táncba hívnak tárt karok
Lelkem fátylán nem símít már zárt marok
Minden üstjén rózsaillat rám ragyog
Isten ujján pecsétgyűrű így vagyok
 
 
 
 
Kedves Barátaim!
Újra itthon Calgary-ben! Nemsokára részletes turnébeszámolót fogok itt leközölni képekkel színezve.
Addig is egy-két otthon megjelent fríss cíkk:
 http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/itthonrol_haza_savanya_istvan_zenesz_tanar_kanada
 http://radio.nyugat.hu/mp3/interjuk/savanya_istvan081006.mp3
 

Kultúra és oktatás

Megjelenés dátuma: 2008. október 13. 04:28.00 Szerző: Szombathely - Tizenkétezer kilométert utazott Savanya István a kanadai Calgaryból, hogy koncerteket adjon nálunk: az egyik Bükön, a másik az MMIK-ban volt. Közreműködött az október 6-ai ünnepségen, és a város különböző iskoláiban rendhagyó angolórákat tartott. A szegedi származású zenész a 80-as években hagyta el Magyarországot, és Ausztrián át Kanadába ment a feleségével (a Bojtorján egykori énekesnőjével), hogy új életet kezdjen. Huszonöt éve tanítanak a Bow Valley College-ban, Savanya István magyar kulturális rendezvényeket szervez, verseket ír, amelyeket megzenésítve elő is ad.

- A szegedi JATE-n ismertem meg a feleségemet, Várkonyi Esztert, mindketten földrajz-angol szakosok voltunk. Soha nem akartam tanár lenni, de meg akartam jól tanulni angolul. Akkor óriási lehetőség volt, hogy ha jól tanulunk, és jól viselkedünk, kaphatunk egy hónapos angliai ösztöndíjat. Évente öt ilyet adtak ki Magyarországon. Eszter Brightonba kapott, én egy évvel később Oxfordba. Megkaptuk a diplománkat, és angliai ösztöndíjasként nem kaptunk megfelelő munkát. Eszter a cipőgyárban volt adminisztrátor, én a szegedi egészségügyi főiskolán angoltanár. Az egyetlen éltető számunkra az ORI-vizsgás együttesünk volt: az országos ismertséggel is bíró Bluegrass Pilgrims Band. Eszter volt ennek is az énekesnője. Ez az együttes hozta létre az első rendszeresen jelentkező bluegrass klubot Magyarországon a szegedi DÉLÉP klubban. A 80-as évek elején, amikor a kulturális pénzeket visszavágták, a művelődési házak, amelyek addig szívesen láttak minket, nem tudtak fizetni, vettek egy-egy olcsóbb diszkóst inkább. Akkor már nemcsak egzisztenciálisan, zenészként is kész voltunk. Eszter elénekelte a Gizellát az István, a királyban, de nem ő került rá a lemezre. Szörényi Levente meg azt kérdezte tőlünk: Szépen énekel ez a lány, mikor költöztök fel a városba? Vagyis: Magyarországon akkor tudtunk volna továbblépni, ha Budapestre megyünk, de azt nem akartuk. Úgy láttuk, hogy ha a Bojtorjánnak mindössze havi 3-4 fellépése van, akkor mi vidékiként mire számítsunk? Úgy döntöttünk, megpróbáljuk külföldön - meséli István a kiköltözésükről. A Calgaryban működő Magyar Házban Kaláka Irodalmi Színpad, Vadrózsa és Bartók Néptáncegyüttes működik. Hívnak vendégeket Magyarországról is: volt már ott vendég Bródy János, Sándor György, Nagy Bandó András, Tolcsvay Béla, Vikidál Gyula...

- Ma már nem a pénz motivál, mert már nincsenek megélhetési gondjaim - folytatja az élettörténetét Savanya István.

- Jobban tudok arra figyelni, hogy olyasmit csináljak, amit igazán fontosnak tartok. Három-négy évente hazajövök Magyarországra. Akik hozzánk jönnek, ők a szülőföld hangját hozzák Kanadába. Az itthoni koncertjeimmel egy más kultúrába beilleszkedett magyar lélek hangját szeretném hazahozni. Úgy érzem, érdekes perspektívát adhat az itt élőknek az a szemlélet, ami a külföldön élő magyarok sajátja. Az itthoni életet elég belterjesnek látom, Magyarország most kezdi kóstolgatni, mit jelent világpolgárnak lenni. Mit jelent igazából a nyitottság, tolerancia, elfogadás. Kanada emigráns ország, oda mindenki jött valahonnan. Teljesen heterogén a társadalom, és nagyon természetes, hogy mindenki más . Mások a gyökerei, a kultúrája. Ott, ha valaki nem nyitott, nem tud beilleszkedni, megélni. Élni és élni hagyni - ez a mottónk. Sebestyén Mártával és Berecz Andrással beszélgettünk sokat erről, hogy meg kell tartani egy finom egyensúlyt: a magyar kultúrát intelligensen megőrizve nyitott világszemlélettel élni. Ezt a tapasztalatot tudjuk megmutatni - például az énekelt verseken keresztül - hátha itt is haszna volna.

Savanya István úgy véli, a vers, főleg az énekelt vers egy intellektuális fekete lyuk. Egy olyan picikére összetömörített koncentrált energiaforrás, ami az agyat kikerülve egyenesen a szívbe markol. Ezért óriási élmény egy koncert énekelt versekből. Az a tapasztalata, hogy versek révén nagy hatásfokkal lehet mozogni az emberek között, és jelentőségteljes életet lehet így élni.

- Talán kevesen hisznek ebben, de én ezért vagyok itthon - mondja, majd a kedvenc filmjét meséli, amelynek címe: A keresztút. Megjelenik az ördög: le kell paktálni vele, hogy a zenész jól tudjon bluest játszani.

- Érdekes, hogy ez a motívum a magyar népzenében is jelen van - fűzi hozzá: Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni. A filmben szerepel egy klasszikus gitáros, ügyes kezű fiú, aki delta-bluest akar játszani. Visszamegy a forráshoz , játszik-játszik az öreg fekete muzsikusnak, aki sokáig nem veszi komolyan. Azt kérdezi a fiatalember tőle: - Mi a baj, mi hiányzik a zenémből? - A kilométerek - csak ennyi a válasz.

 

Kedves Barataim!
Szepen alakul az oktoberi magyarorszagi koncertsorozatom. Mindjart itt meg is adom a 
legfontosabb (eddig lekotott)datumokat, helyszineket es a szervezo barataim nevet. 
Regi es uj kedvenceimbol fogok eloadni jonehanyat. Szeretettel varlak Benneteket!
Oktober 4-5 Szombathely  - Joos Tamas
Oktober 8-9-10 Szeged - Kiszin Miklos
Oktober 17 Bp (delelott/delutan?) - Devai Nagy Kamilla
Oktober 17 Bp.(este) Strofa - Dara Vili
Oktober 18. Bp. Tolcsvay klub - Tolcsvay Bela
Oktober 20. Gyor - Faggyas Laci/Sipos Bea
Oktober 24 Pecs?? Szelkialto/Bando
Oktober 28 Szentes - Hankone Paksi Marta

Futotuz: Aprilis 19.-an szombaton tartjuk az idei Versunnepet a 
calgary-i Magyar Kulturkozpontban.
Reszletes programot hamarosan kozlok. Lelkesen keszul mindenki.
Gyertek! Lesz gulyasleves is.

 

 Megjelenés előtt verseskötetünk:
Sárhelyi Erika - Savanya István - Székely-Nagy Gábor: Adj jelet! (Versek három hangra)

Mindenki 40-40 verssel képviselteti magát a kötetben.
Várható megjelenés: 2008 tavszán, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
Tervezett ár: 1980 Ft
Megrendelhető itt is, e-mailben:

szekelyn.gabot@t-online.hu címen

A fülszövegből:
Ki ez a három hang? Honnan is ismerhetjük őket? Miért nem publikáltak eddig...? Vagy mégis megtették, csak nem tudta senki? Vagy talán másutt üzentek nekünk, és nem a hagyományos módon és formában? Mit akarnak mondani abban a korban, amikor a szó, a kimondott és leírt szó már egész más érték, mint régen. Amikor minden ?információ? már csak a tévén és az interneten át ?jön?, amikor verseknek már leginkább csak az iskolai tananyagban van helyük...? 
Tudunk-e még varázsolni a szavakkal? Tudunk-e igazi jeleket küldeni egymásnak, amire figyelni kell, amivel kimondhatjuk, hogy szeretünk, élünk, gondolkodunk a világról, emlékszünk a szép és a nehéz dolgokra, hogy létünk egyik legfontosabb része mégiscsak a testetlen, anyagtalan gondolat, érzelem, ami segít át- és túlélni akár a legnehezebb hétköznapokat is...

És három idézet a könyvből:

 

 

Sárhelyi Erika  Savanya István  Székely-Nagy Gábor
"Valahogy mindig félúton vagyok.
Mint ki örökké utazni kényszerül.
Csomagom könnyű, egy szív, s egy lélek.
S próbálok úton maradni - emberül."
"Majd ha fényeken repülve
Koronáznak hajnalok
 Eljön már hogy elköszönjek
Hazavisznek csillagok"               
 "Egy gyöngy a tengerből,
vagy kincs, nagyon mélyről
csak adj a szívedből,
végy még az ünnepből!"

 

Tiara FókuszTiara Klub

Három hang egy kötetben ? Adj jelet!

Különleges élményben volt részük azon szerencséseknek, akik egy májusi szombaton ellátogattak a Tiara Klubba. Egyszerre három költő műveivel ismerkedhettek meg. A Székely Műhely zenekar és a Strófa trió jóvoltából több verset rögtön zenés formában is élvezhettek. Három költő, egy hölgy és két férfiú elhatározták, hogy különböző dallamokon szóló verseiket egy kötetbe fűzve juttatják el a lírai műfaj kedvelőinek. Sárhelyi Erika, Savanya István és Székely Nagy Gábor ?Adj jelet? c. kötetében, Nagy Bandó András előszavában olvasható: ?? aki lapozgatja, rálelhet majd néhány szép sorra, egy-két fontos szakaszra, és igazán jó versekre...?

Manapság kevesen vállalkoznak arra, hogy a versírást főfoglalkozásként űzzék. Három vendégünk is tisztes polgári munkával tölti napjai nagy részét, és szabad idejében farag verseket. Mike Judit beszélgetett a kötet kapcsán a költőkkel, akiket érdekes módon az internet hozott össze.

 
 

Egy kanadai magyar vagy magyar kanadai: Savanya István

 

adjjelet.jpgSavanya István Kanadában él, ahol angoltanárként dolgozik. Így ezen a délutánon a klubban Tábi Tamás ?tolmácsolta? gondolatait.

Amelyek közül talán a legszebb: ?Ha valaki, akkor én valóban megéltem és a mai napig élem, hogy minden siker ösztönzője, energiaforrása egy rendkívüli, különleges nő...?

És amit a versekről mondott: ?Mikor kezdtem verseket írni? Talán pontosabb úgy válaszolni, hogy nem emlékszem, mikor nem írtam. Legfeljebb a papíron nem léteztek... A verseket ajándékba kapom. A bennem rezonáló vibráló hangulatokat, élményeket érzékeny membránként fogadom, és egy belső hang diktálása nyomán írásban, zenében rögzítem. Ez a folyamat érlel, tanít, tisztít, felemel, alázatba burkol, tehát mindenképpen szent, amit a Kikelet c. versem első sorában így összegeztem: ?A versek az Isten örömkönnyei...? Ebben, úgy érzem, minden benne van...? (www.sistvantlap.mindenkilapja.hu)

adjjelet6.jpg

 

 

?A bezáruló dobozzal mindig nyílik egy új doboz? ? Egy gyógyszerész, költő és zenész: Székely Nagy Gábor

 

 
 

adjjelet13.jpg Székely Nagy Gábor a másik költő férfiú, aki jó barátjához, Savanya Istvánhoz hasonlóan nemcsak versel, de sokszor és sokat zenél is. Főállásban gyógyszerész és hivatásos édesapa, aki hét gyermeket nevel szépre, jóra. Korán kezdett írni, novellákat és más jellegű írásokat.

Első verseskötete Bölcsek és bolondok címmel 2004-ben jelent meg. Verseiről, a költészetről így vall: ?A magam versei inkább dalszövegeknek készültek, néha rácsodálkozom, ha maguktól is megélnek...?

?Folyamatosan küldök írásokat internetes irodalmi portálokra. Fontos, hogy ilyen irodalmi közösségek létezzenek napjainkban, igaz, hogy amatőrök, de ennek is megvan a maga bája... A versekből dalok is készültek, azokat remélem, majd élőben is játsszuk, útitársaimét és a magam néhány dalát...?
(www.szng.mindenkilapja.hu)

 

 

 

Netelka, akit az internet vezetett rá a versírás édes-keserű ízére: Sárhelyi Erika

 

adjjelet3.jpg

Utoljára maradt a trió egyetlen hölgy tagja, Sárhelyi Erika, de csak azért, mert számunkra talán ő volt a délután legizgalmasabb és legtitokzatosabb személyisége.

Minden sikerkalauz azt tanítja, hogy ha elégedett van önmagaddal, akkor tudod a világnak a legtöbbet nyújtani, akkor tudod környezetednek a pozitív energiákat leginkább sugározni. Csodálatos dolog, ha valaki megannyi szürke munkás év, egy gyerkőc és egy férj birtokában talál rá a költészet, a versfaragás örömére, ahogy ez Sárhelyi Erikával megtörtént.

2003-ban az internet hatására kezdett el verseket írni, ahol eleinte a baba-mama oldalakat olvasva fedezte fel a különféle irodalmi portálokat és az amatőr költők oldalait. Netelka néven lépett a nyilvánosság elé, eleinte azért, mert bizonytalan volt magában. Az egyre másra érkező pozitív visszajelzések és ?építő kritikák" megerősítették abban, hogy jó úton indult el, és érdemes verseit másokkal is megosztani.

Ő maga így ír az alkotás folyamatáról: ?Ontottam a verseket, és persze, rengeteget olvastam én magam is az amatőr szerzők írásait. Természetesen nemcsak pozitív véleményeket kaptam az alkotásaimra, hanem kritikai észrevételeket, okos és segítő tanácsokat is. Ezek egy részét megfogadva és a világháló hihetetlen tudásbázisát felhasználva szívtam magamba azt az ismeretanyagot, ami segített abban, hogy verseimet egyre igényesebbé tegyem. Ma már hosszabb idő telik el az első gondolat megszületése és verssé formálása között, mint korábban ? csiszolgatom, finomítgatom, alakítgatom a sorokat, oly figyelemmel engedem őket útjukra, ahogy egy szülő nevelgeti rakoncátlan gyermekeit... Számomra az írás kétirányú örömforrás. Egyrészt az alkotási folyamat csodája, ahogy az önmagukban dadogó szavak gondolatokká, míg a gondolatok verssé állnak össze. Másrészt az adni tudás öröme. Az, hogy a költeménnyé összeállt szavak visszhangot vernek az olvasóban. Verseim nem túlbonyolított, extravagáns írások. Hétköznapi gondokat, örömöket, vágyakat tükröznek: a természet és az ember szeretetét, a valóság hol csillogó, hol árnyékos oldalát, a szerelmet és a magányt, vívódásokat, szenvedélyt és elszánt akaratot.?

 

Mióta Sárhelyi Erika költő is lett, nap mint nap átéli azt az anyai érzést, hogy hivatására, jelen esetben hobbijára a gyermekétől, családjától veszi el az időt, ügyesen megtalálva azon ritka pillanatokat, amikor nyugalom van körülötte. Az ihlet is akkor kopogtat, amikor a családjának éppen nincs szüksége rá. Szerencsére a gyermek és a család is egyre megértőbb, főleg mióta nyomtatásban is napvilágot láttak a versek, és egyre több elismerő szó érkezik ismerős és ismeretlen emberektől egyaránt.

Netelkának a Város Budapest, szereti lüktetését, a nyüzsgést, nem szívesen élne egy magányos szigeten, hisz ott nem lenne internet, és valószínűleg nem is írna. ?Amióta írok, nyitottabb lettem, és az önbizalmam is nagyobb lett ezáltal. Az, hogy adhatok valamit az embereknek, nagyon jó érzéssel tölt el.?

A verseket olvasva, mi pedig átélhetjük a megajándékozott örömét.

(Lejegyezte: Bada-Szolcsánszky)

 

 
 
 

3 hozzászólás

  1. idézet 2008.05.23. 07:47
     
    Köszönöm a lehetőséget, hogy részt vehettem ezen a nagyon kellemes délutánon.
    Munka után mentem oda, elfáradva, elcsigázva, és láss csodát, teljesen kicserélődve mentem haza.
    Nos, nagyon nagy élmény volt, a vers+ a zene együttese.
    Valósággal szívtam magamba az élményt.
    Átéltem minden pillanatát.
    /Én is szoktam verseket írni, ha éppen olyan a hangulatom, de ezeket megtartom magamnak, tényleg jó érzés, ha az ember kifejezi az érzéseit/
    Minden jót kívánok, a hozzám hasonló próza, és zene kedvelőknek.
    Csicsu.
     
  2. idézet 2008.05.23. 10:33
    • Hajdúné varga Katalin
    Élmény volt ez a délután nekem, aki nem írok verseket, de leírom a nekem tetsző sorokat, gondolatokat, verseket. Ezekből "élek". Ebben a kötetben is talátam sok olyan verset, amelyet bevések lélekmelegítőnek a füzetembe. Köszönöm. Katica
     
  3. idézet 2008.05.28. 15:49
    Kedves Csicsu! Szerintem ne tartsd meg magadnak a verseidet - az internet lehetőséget ad rá, hogy esetleg másoknak is örömet szerezz vele :)
     

Hozzászólások (0)

Még nem szólt hozzá senki, légy Te az első!
Ha Te is szeretnél hozzászólni, be kell jelentkezned.
Bejelentkezéshez kattints ide, ha még nem regisztráltál, regisztrálj!
Diavetítő

Az alkalmazás használatához Flash playerre van szükség.

Üzenőfal

Az alkalmazás használatához Flash playerre van szükség.

Naptár

Az alkalmazás használatához Flash playerre van szükség.